Állatok világa

A rókák

I. A kezdet

A világ melegebb részein a kis rókák februárban születnek. A hidegebb részeken viszont később, áprilisban. Az anyaróka és a párja előkészítik, biztonságosabbá teszik a barlangjukat. Hét hétig vannak a kis rókák anyjuk méhében, majd általában 3-7 apró, szürke kis róka születik. Ezalatt az idő alatt az aparóka hordja haza a kaját.
A kis rókák életük második hetében kinyitják a szemüket. Az első dolog, amit meglátnak, az anyjuk hasa, amint egyfolytában tejet szopnak. Most, hogy már tudnak látni, hamar megtanulják a lábukat is használni, felfedezik otthonukat. Egy hónapos korukban anyjuk megismerteti őket a külvilággal. Először csak a fejüket dugják ki a barlangból, hogy szaglásszanak, lássák, megismerjék a a kint lévő dolgokat. Ha egy kicsi túl messzire merészkedik, sírással jelez anyjának, aki visszaviszi őt a barlangba. Ilyen idős korukban már esznek szüleik ételéből.
Minden nap egy kicsit többet tanulnak. Jó móka számukra megfigyelni, hogyan lehet a legjobban nekiugrani és ezzel meglepni gyanútlan testvéreiket. Lecsapnak minden náluknál kisebb élőlényre. Ez az anyarókának jó dolog, mert a kicsik nagyon lefárasztják, szüksége van a pihenésre. A kis rókák levedlik szürke bundájukat, és elkezd kinőni a rendes, vörös bundájuk. Foguk is kihullik és kinőnek a maradó fogak. Itt kezdenek függetlenedni a rókák. A kicsik tejet keresnek apjukon, de mivel neki nincs, a kis rókák elkezdenek rendes kaját enni.
Amikor a szülők hazatérnek a zsákmánnyal, egy 'vukvukvuk' szerű hangot adnak ki. A kis rókák sorban állnak az ételért, a szüleik szájából kieső falatokat elveszik, és védik a testvéreiktől.
Életük második hónapjában egymással küzdenek. Majdnem 10 napon keresztül harapdálják, üldözik egymást miközben kiabálnak egymásra. A győztes, az alfa-kölyök először jut ételhez, és többet is kap. A lánculat másik végén az alulmaradt, omega-kölyköknek, ha kevés az étel, gyakran nem jut. Persze szüleik nem hagyják őket éhen halni, figyelnek a lánculatra és őket jobban bátorítják a vadászatra.
Miután a hierarchia kialakult, ismét béke van a családban. A kicsik folytatják a tanulást, és ismét összebarátkoznak.A szüleik folyamatosan figyelnek rájuk, miközben a kis rókák egyre messzebbre merészkednek, de tudják, hogy idegen rókákat kerülni kell.
Nyáron az ifjú rókák kiélvezik életük utolsó gondtalan napjait. Ilyenkor bundájuk már teljesen vörös, kb. 4 kilósak, és 30 cm magasak. Az ősz beköszöntével a szülők egyre kevesebb kaját visznek haza, és biztatják a fiatalokat, hogy keressenek új területeket.

A fiatal nőstény rókák gyakran sokkal tovább maradnak szüleikkel, ha az ételt könnyű megszerezni és van a közelben másik odú. Néha évekig maradnak szüleikkel. Mivel a rókák sokszor szaporodnak, gyakran ezért több generáció él együtt. Ilyenkor a kölykök nevelésébe minden felnőtt róka besegít.

2.A vándorlás

Az élet nem könnyű egy fiatal rókának szülőföldjétől távol. Egyetlen dolog, amire hagyatkozhat, azok a leckék, amiket megtanult. Ilyenkor a rókák otthon nélkül, néha hetekig vándorolnak, gyakran 30 km távolságokba, hogy új otthont találjanak.

A következő kihívás nem más, mint a hó. Bundájuk melegen tartja őket, de mivel sohasem láttak még havat, próbálják megérteni, mi ez a hideg fehér valami, ami leesett az égből. A hóval takart földön még nehezebb a vándorlás.
Miközben a fiatal rókák új területet keresnek, gyakran átmennek más rókák területein. Ilyenkor egy területi kiáltással jelez az idősebb róka a fiatalabb rókának, aki hogyha "válaszol", elkezdődik a harc.
Mikor a két róka találkozik, két lábra állnak és első két lábukat egymás vállára helyezik. Ez egy gyerekkori játék a rókáknál, de ilyenkor már "élesben megy". Ritkán sebesítik meg egymást, ugyanis ilyenkor csak "elnyomják" egymást. Aki először hátraesik, az a vesztes. Ezután a vesztes elfut, a győztes üldözi, és ha utoléri, ismét megismétlődik ez a "csata". Közben egy sikoltó hangot adnak ki.
A legtöbb esetben ennek az a vége, hogy a fiatal róka elfut, és tovább keresi új otthonát. Ezek után büszkesége kicsit megdől, de bölcsebbé válik.
Az új terület mindig nagyban hasonlít szülőföldjükhöz. A Vörös rókák szeretnek olyan helyen letelepedni, ahol különböző tájegységek találkoznak, úgymint erdő, mező, folyó. A tél közepe felé a rókák megtalálják új otthonukat, amit meg is jelölnek.
Vadászat közben gyakran találkoznak nőstényekkel. Mivel a nőstény rókák később hagyják el otthonukat, gyakran ilyenkor még mindig új otthont keresnek. A hím rókák ilyenkor még nem nagyon törődnek a nőstényekkel, de később, mikor a tél erősödik, feltámad bennük a vágy egy társ után.

3. Családalapítás

Januárra a hím rókák párt keresnek. A "szabad" nőstények erősebb vizeletjeleket hagynak, hogy a hím megtalálja őket. A hím megkeresi, majd követi őt egyre kisebb távolságból. Hanggal is hívják magukhoz egymást. A magányban élt rókák számára nagy öröm, hogy társra találtak. Sok időt töltenek együtt, körül belül 3 héten keresztül úgy érezhetik magukat, mint kölyökkorukban. Játszanak, verekednek egymással, együtt vadásznak. Amikor a nőstény róka érzi, hogy eljött az idő, saját családot alapítanak. Ez az idő a nőstényeknél évente egyszer jön el, és néhány napig tart csak, de az is bőven elég.

A rókák odúja általában kicsi, ideiglenes menedékek, amiket rossz időben és alváskor használnak. Az a barlang, ahova a nőstény a kis rókákat szüli, jóval nagyobb, mivel akár 12 (!) kis róka is születhet. Ezt a barlangot általában más állatoktól veszik el, például borztól. A barlanghoz közelben kell lennie vízforrásnak is. Jó, ha több kamrából áll és több bejárata van.
A nőstény róka a terhesség hét hete alatt továbbra is vadászik és védi területét párjával. Az idő múlásával egyre közelebb alszik a barlanghoz, majd mikor eljött az idő, bemegy és bent szüli meg a kicsiket, míg a türelmetlen apa a bejárat előtt vár.
Ezzel a kör bezárul, és az egész folyamat kezdődik elölről. És mi történik a felnőtt rókákkal, miután a következő generáció felnő és elmegy otthonról? A pár kapcsolata felszakad, majd ismét folytatják magányos életüket. Télen ismét felkeresik egymást, is újból családot alapítanak. Majd újból és újból... de ezt a rókák már nem élik meg, a vadászoknak köszönhetően. Sok róka egyszer sem éli meg a telet, a párzást, és a család alapítást... Pedig a rókának természetes ellensége nincs, és egy szerencsés róka 8 évig is elélhetne a vadonban, fogságban meg akár 12-14 évig.